In the shadow of the city: demographic processes and emerging conflicts in the rural-urban fringe of the Hungarian agglomerations
Abstract
Because of the special settlement system in Hungary a municipality can be divided into three parts, the central inner area (core city), other inner areas (incorporated settlements) and outskirts. Because of this system and special settlement network, the process of suburbanisation in Hungary has some unique characteristics. In this paper we examined the spatial structure and social properties of the rural-urban fringe of four Hungarian cities, with emphasise on the other inner areas and the outskirts. The outskirts are mostly scattered or interim habitations within the administrative limits of a city or village but these are usually separated from the main built-up areas and almost all of them characterised remote-rural-like infrastructure and way of life. This spatial structure resulted in the phenomenon of the suburbanisation within city limits. Our research aims to examine how it influenced local society and land use pattern in the rural parts of the agglomerations. The used method was based on a questionnaire involving 1800 households and census of outskirts plots in the sample area of a middle-sized city in West Hungary. During this process, residents tend to change their living conditions to a more rural one without leaving the municipality, thus areas of former villages and outskirts attracted 55.1% of suburban movement outside of Budapest Agglomeration since 1990. Most of the residents came from the city to rural milieu and their main motivations were low utility costs, gardening opportunities and slow lifestyle. A significant part of them is especially looking for remote-rural-like environment and community, however they want to stay close to the city. A high proportion of migrants have low-income and disadvantages. The repeated expansion of modest houses resulted in a chaotic townscape that is creating conflicts within neighbourhoods. Even villages, incorporated villages and outskirts, which are at the same distance from the city centre, show significant differences in rurality, suburban motivations and society. The rural-urban fringe transformed into a highly complex spatial and social structure during post-socialist transformation, therefore the existing urban and spatial development methods of Hungarian Administration are not able to handle this phenomenon.
References
Antrop, M. 2004. Landscape change and the urbanization process in Europe. Landscape and Urban Planning 67, pp. 9–26.
Bajmócy, P. 2003. Sikeresek, de falvak? Nagyvárosaink néhány egyéb belterületének fejlőbése 1980-tól napjainkig. In. Kovács T. (eds.). A vidéki Magyarország az EU-csatlakozás előtt. VI. Falukonferencia. MTA RKK – MRTT, Pécs, pp. 160–165. (in Hungarian with English summary)
Bajmócy, P. 2014. A szuburbanizáció két évtizede Magyarországon. In. Kóródi, T., Sansumné Molnár, J., Siskáné Szilasi, B., Dobos, E. (eds.). VII. Magyar Földrajzi Konferencia Kiadványa. Miskolci Egyetem Földrajz – Geoinformatika Intézet, Miskolc, pp. 24–34. (in Hungarian with English summary)
Bajmócy, P., Balogh, A. 2012. Egykori majorok tipizálása Vas megyei példákon. Földrajzi Közlemények 2, pp. 165–181. (in Hungarian with English summary)
Bajmócy, P., Makra, Zs. 2016. Központi-, egyéb belterületek és külterületek népesedési trendjei Magyarországon 1960-2011 között. Településföldrajzi Tanulmányok 2, pp. 3–21. (in Hungarian with English summary)
Balogh, A. 2012a. A külterületek településföldrajzi vonatkozásai. Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi központ Tudományos közleményei (Természettudományok 14). 19, NYME Kiadó, Szombathely, pp. 127–138. (in Hungarian with English summary)
Balogh, A. 2012b. A Nyugat-dunántúli régió külterületi településrészeinek földrajzi sajátosságai. In: Pál, V. (ed.). A társadalomföldrajz lokális és globális kérdései: Tiszteletkötet Dr. Mészáros Rezső professzor 70. születésnapja alkalmából. SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, pp. 134–145. (in Hungarian with English summary)
Balogh, A., Csapó, T. 2013. Manors and scattered farms. special settlement forms of outskirt areas in Hungary. Revijja Za Geografijo / Journal For Geography 2, pp. 81–94.
Becsei, J. 2010. Az alföldi tanyarendszer településmorfológiai sajátosságai. Tér-Tálentum-Tanítványok 1, pp. 57–72. (in Hungarian with English summary)
Becsei, J. 2015. Az alföldi tanyarendszer. In. Kókai, S., Boros, L. (eds.) Tiszteletkötet Dr. Gál András geográfus 60. születésnapja alkalmából. NyF TFI Bocskai István Katolikus Gimnázium, Nyíregyháza-Szerencs, pp. 83–104. (in Hungarian with English summary)
Beluszky, P. 1982. Egy alig ismert településedsezeti elem, a kertség. Földrajzi Értesítő 2-3, pp. 325–328. (in Hungarian)
Bourne, L. S. 1996. Reinventing the suburbs. Old myths and new realities. Progress in Planning 3, pp. 163–184.
Brade, I., Smigiel, C., Kovács Z. 2009a. Suburban residential development in post-socialist urban regions. the case of Moscow, Sofia, and Budapest. In. Kilper, H. (eds.). New Disparities in Spatial Development in Europe. Springer, Berlin – Heidelberg, pp. 79–104.
Brown, L. D., Schafft, K. A. 2002. Population deconcentration in Hungary during the post-socialist transformation. Journal of Rural Studies 18, pp. 233–244.
Bryant, C. R. 1995. The Role of Local Actors in Transforming the Urban Fringe. Journal of Rural Studies 3, pp. 255–267.
Clouth, H. D. 1976. Rural geography. an introductory survey. Pergamon, Oxford, 204. p.
Csanádi, G., Csizmady, A. 2002. Szuburbanizáció és társadalom. Tér és társadalom 3, pp. 83–107.
Csatári, B., Farkas, J. 2012. A város-vidék peremzóna sajátos geográfiai jellemzői és konfliktusai Kecskemét példáján. In. Farsang, A., Mucsi, L., Keveiné Bárány, I. (eds.). Táj - érték, lépték, változás. GeoLitera, Szeged, pp. 197–210. (in Hungarian with English summary)
Csatári, B., Farkas, J. Z., Lennert, J. 2013. Land use changes in the rural-urban fringe of Kecskemét after the economic transition. Journal of Settlements and Spatial Planning 2, pp. 153–159.
Dövényi, Z., Kovács, Z. 1999. A szuburbanizáció térbeni-társadalmi jellemzői Budapest környékén. Földrajzi Értesítő 1–2, pp. 33–57. (in Hungarian with English summary)
Dövényi, Z. 2009. A belső vándormozgalom Magyarországon. Folyamatok és struktúrák. Statisztikai Szemle 7-8, pp. 748–762. (in Hungarian with English summary)
Égető, M. 2003. A filoxéravésztől a második világháborúig. Rubicon 1-2, pp. 84–87. (in Hungarian)
Gant, R.L., Robinson, G. M., Fazal, S. 2010. Land-use change in the ‘edgelands’. Policies and pressures in London’s rural–urban fringe. Land Use Policy 28, pp. 266–279.
Hardi, T. 2002. Szuburbanizációs jelenségek Győr környékén. Tér és Társadalom 3, pp. 57–83. (in Hungarian with English summary)
Hardi, T., Nárai, M. 2005. Szuburbanizáció és közlekedés a győri agglomerációban. Tér és Társadalom 1, pp. 81–101. (in Hungarian with English summary)
Hardi, T. 2012. Győr, Miskolc és Pécs agglomerációja a vidéki szuburbanizációban – In: Somlyodyné Pfeil E. (ed.). Az agglomerációk intézményesítésének sajátos kérdései. Publikon, Pécs. pp. 15–42. (in Hungarian)
Helling, A. 2002. Transportation, Land Use and the Impacts on Srawl on Poor Children and Families. In. Squires, G. D. (eds.). Urban Sprawl. Causes, Consequences, and Policy Responses. Urban Institute, Washington DC, pp. 119–139.
Hirt, S. A. 2008. Stuck in the suburbs? Gendered perspectives on living at the edge of the post-communist city. Cities 25, pp. 340–354.
Kok, H., Kovács, Z. 1999. The process of suburbanisation in the agglomeration of Budapest. Netherlands Journal Of Housing A. The Built Environment 2, pp. 119–142.
Kok, H. 2000. Migration from the city to the countryside in Hungary and Poland. Geojournal 49, pp. 53–62.
Kovács, A. D. 2010. Kecskemét-Méntelek – a sajátos helyzetű, tanyás városrész – településkörnyezeti jellemzői és társadalmának jövőbeni elképzelései. In. Szabó, V., Fazekas, I. (eds.). II. Települési Környezeti Konferencia. Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen, pp. 49–54. (in Hungarian with English summary)
Kubes, J. 2013. European post-socialist cities and their near hinterland in intra-urban literature. Bulletin of Geography, Socio-economic series 19, pp. 19–43.
McManus, R., Ethington, P. J. 2007. Suburbs in transition: new approaches to suburban history. Urban History 2, pp. 317–337.
Nuissl, H., Rink, D. 2005. The ‘production’ of urban sprawl in eastern Germany as a phenomenon of post-socialist transformation. Cities 2, pp. 123–134.
Ónodi, G., Cros Kárpáti, Zs., Gubicua, Cs., Horváth, J., Molnár, M. 2002. A kertségek és kertművelés szerepe és jövője I. Településrendezési, szabályozási javaslatok. Falu-Város-Régió 2, pp. 3–8. (in Hungarian)
Ott, T. 2001. From Concentration to Deconcentration. Migration Patterns in the Post-socialist City. Cities 6, pp. 403–412.
Ouředníček, M. 2007. Differential suburban development in the Prague urban region. Geografiska Annaler, B Human Geography 2, pp. 111–126.
Phillips, M. 2009. Counterurbanisation and rural gentrification. An exploration of the terms. Population, Space and Place 6, pp. 539–558.
Pacione, M. 2013. Private profit, public interest and land use planning – A conflict interpretation of residential development pressure in Glasgow’s rural–urban fringe. In. Land Use Policy 32, pp. 61–77.
Pócsi, G. 2009. Dinamikus átalakulások Budaihegyen, Kecskemét város-vidék peremzónájában Csapó, T., Kocsis, Zs., (eds.). A közép- és nagyvárosok településföldrajza. Savaria University Press, Szombathely, pp. 322–334. (in Hungarian with English summary)
Pócsi, G. 2011. Land Use Change of the ‘Small Hobby Gardens’ in the Peri-Urban Area of Szeged, Hungary. Forum geografic 2, pp. 312–321.
Pryor, R. J. 1968. Defining the Rural-Urban Fringe. Social Forces 2, pp. 202–215.
Roose, A., Kull, A., Gauk, M., Tali, T. 2013. Land use policy shocks in the post-communist urban fringe. A case study of Estonia. Land Use Policy 30, pp. 76–83.
Sharp, J. S., Clark, J. K. 2008. Between the Country and the Concrete. Rediscovering the Rural-Urban Fringe. City & Community 1, pp. 61–79.
Schafft, K. 2000. A network approach to understanding post-socialist rural inequality in the 1990’s. Eastern European Countryside 6, pp. 25–40.
Schuchmann, J. 2010. Szuburbanizáció vagy Reurbanizáció jellemzi ma a Budapesti agglommerációt? Válaszok az eltérő fejlettségű szuburbán lakosság lakóhelyi elégedettsége és költözési szándékainak elemzése alapján. In. Csapó, T., Kocsis, Zs. (eds). A településföldrajz aktuális kérdései. Savaria Press, Szombahely, pp. 131–142. (in Hungarian with English summary)
Soltész, J. 1990. Borsod-Abaúj-Zemplén megye zártkertjeinek helyzete, különös tekintettel a Tokaj-Hegyaljai történelmi borvidékre. A Falu 4, pp. 33–40.
Stockdale, A. 2010. The diverse geographies of rural gentrification in Scotland. Journal of Rural Studies 1, pp. 31–40.
Sýkora, L., Bouzarovski, S. 2011. Multiple Transformations. Conceptualising the Post-communist Urban Transition. Urban Studies 1, pp. 43–60.
Szelényi, I. 1996. „Cities under Socialism – and After.” In Cities After Socialism. Urban and Regional Change and Conflict. In. Andrusz, G., Harloe, M., Szelényi I. (eds.). Post-Socialist Societies. Blackwell, Oxford, pp. 286–317.
Szirmai, V. 2011. Urban sprawl in Europe. An Introduction. In. Szirmai V. (eds.). Urban Sprawl in Europe. Similarities or Differences? Aula Kiadó, Budapest, pp. 15–44.
Tammaru, T. 2001. Suburban growth and suburbanisation under central planning. The case of Soviet Estonia. Urban Studies 38, pp. 1314–1357.
Timár, J. 1993. A városok körüli rurális peremzóna átalakulásának néhány sajátossága az alföldön. In. Kovács, T. (eds). Kiút a Válságból. II. falukonferencia. MTA RKK, Pécs, pp. 303–308. (in Hungarian with English summary)
Timár, J. 1990. Kérdőjelek és hiányjelek a tanyakutatásban. Tér és Társadalom 2, pp. 49–62. (in Hungarian with English summary)
Timár, J. 1999. Elméleti kérdések a szuburbanizációról. Földrajzi Értesítő 1-2, pp. 7–31. (in Hungarian with English summary)
Timár, J., Baukó, T. 1999. A "város-vidék peremzóna" néhány sajátossága és szerepe az alföldi városok átalakulásában. In. Alföldi tanulmányok 17, pp. 94–111. (in Hungarian with English summary)
Timár, J. 2001. A háztartási „túlélési stratégiák” területi szempontú kutatásának néhány elméleti kérdése és empirikus eredménye az átmenet időszakában Magyarországon. In. Ekéné, Z. I. (ed.). 10 éves a Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszéke. DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Debrecen, pp. 209–218. (in Hungarian with English summary)
Timár, J., Váradi, M. M. 2001. The uneven development of suburbanisation during transition in Hungary. In. European Urban and Regional Studies 4, pp. 349–360.
Timár, J. 2010. Van-e posztszocialista urbanizáció? – néhány gondolat a magyarországi szuburbanizációról és dzsentrifikációról. In. Barta, Gy. et. al. (eds.). A területi kutatások csomópontjai. MTA RKK, Pécs. pp. 121–139. (in Hungarian with English summary)
Tóth, Z. 2000. Településkörnyezet II. Az épített környezet. In: Enyedi Gy. (ed.): Magyarország településkörnyezete. MTA, Budapest, pp. 151–186. (in Hungarian)
Váradi, M. M. 2013. Megélhetés és támogató kapcsolatok - az aprófalusi szegénység arcai. Esettanulmány 2008-ból. In. Kovács, K., Váradi, M. M. (eds.). Hátrányban vidéken. Argumentum Kiadó, Budapest, pp. 106–131. (in Hungarian with English summary)
Váradi, M. M. 2015. A túlélés és a társadalmi betagolódás között. szegénység, kirekesztettség és kapcsolatrendszerek. In. Virág, T. (eds.). Törésvonalak. Szegénység és etnicitás vidéki terekben. Argumentum Kiadó, Budapest, pp. 45–68. (in Hungarian with English summary)
Váradi, M. M. 1999. Hová megyünk lakni? Szuburbanizációs minták és konfliktusok a budapesti agglomeráció budai oldalán. Esettanulmány. In: Barta, Gy., Beluszky, P. (eds.): Társadalmi-gazdasági átalakulás a budapesti agglomerációban. Regionális Kutatási Alapítvány, Budapest, pp. 115–129.
Weaver, D. B., Lawton, L. J. 2001: Resident Perceptions in the Urban–Rural Fringe. Annals of Tourism Research 2, pp. 439–458.
Yue, W., Liu, Y., Fan, P. 2013. Measuring urban sprawl and its drivers in large Chinese cities. The case of Hangzhou. Land Use Policy 2, pp. 358– 370.
