Social and ethnic segregation amongst the smallest Hungarian villages
Abstract
Social segregation is one of the most important social problems in Central-Eastern Europe not only in urban, but also rural areas. The social segregation usually coexists with ethnic segregation. In Western-Europe we can see segregation mainly in towns, but in Eastern-Europe also in villages, usually connecting with Roma people. In the last decades number of population of small villages dropped dramatically and in some regions the most disadvantaged social groups appeared in these villages. Nowadays some of these villages have geographical, social and ethnic disadvantages together. To stop marginalization of people living in poverty is one of the biggest challenges nowadays in Hungary. According to the definition of Hungarian Statistical Office the whole settlement is regarded segregated if it has less than 200 inhabitants, therefore we also determined this limit. These settlements with population below 200 were the subject of this study. A complex indicator system was established containing six indicators (educational level, unemployment, comfort level of homes, etc.) These indicators served as the base of cluster analysis using the K-means algorithm resulted in five clusters. The 58 segregated settlements can be found mainly in peripheral areas of Northeastern- and Southwestern-Hungary. The proportion of Roma population is high in most of the segregated settlements. The aim of the paper is to describe the most important social problems of the smallest Hungarian villages, to find the groups of villages with social segregation and marginalization and to find context between marginalization, social and ethnic segregation amongst the tiny Hungarian villages.
References
Agarin, T. 2014. “Angels with Dirty Faces? European Identity, Politics of Representation and Recognition of Romani Interests.” Ethnicities 14(6): 849-860. doi: 10.1177/1468796814542186.
Allison, P. D. 1978. Measures of Inequality. American Sociological Review Vol. 43. No. 6, 865-880.
Andorka, R. 2003. Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest, 662 pp. (in Hungarian)
Balogh, A. 2002. Centrum-periféria relációk és a marginalizáció. In: Határok és az Európai Unió. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia, Szeged, 208-214. (in Hungarian)
Balogh, A. 2008. Az aprófalvas településállomány differenciálódási folyamatai Magyarországon. Savaria University Press, Szombathely, 110 pp. (in Hungarian)
Baranyi, B. – G. Fekete, É. – Koncz, G. 2003. A roma-szegregáció kutatásának területi szempontjai a halmozottan hátrányos helyzetű encsi és a sellyei-siklósi kistérségekben. Kisebbségkutatás, 2003/2, 103-125. (in Hungarian)
Berényi, I. 1997. A szociálgeográfia értelmezése. Egyetemi jegyzet. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 135 pp. (in Hungarian)
Boros, J. 2011. A települési szegregáció feltételezett okai és következményei. Acta Sociologica, 2011/1, 97-112. (in Hungarian)
Csalog, Zs. 1984. A cigánykérdés Magyarországon 1980 előtt. Magyar Füzetek, 14-15, 93-137. (in Hungarian)
Cséfalvay, Z. 1994. A modern társadalomföldrajz kézikönyve. IKVA, Budapest, 366 pp. (in Hungarian)
Duncan, O. D. – Duncan, B. 1955. A methodological analysis of segregation indexes. American Sociological Review Vol. 20, No. 2, 210-217.
Enyedi, Gy. 1980. Falvaink sorsa. Magvető Kiadó, Budapest, 185 pp. (in Hungarian)
Farwick, A 2009. Segregation und Eingliederung. Zum Einfluss der räumlichen Konzentration von Zuwanderern auf den Eingliederungsprozess. Wiesbaden. VS Verlag für Sozialwissenschaften, 338 pp. (in German)
G. Fekete, É. 2005. Cigányok a Cserehát-Hernád-Bódva vidéken: Tájegységi elemzés. In: Baranyi, B. [ed.]. Roma szegregációs folyamatok a csereháti és a dél-baranyai kistérségekben. Gondolat – MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 53-83. (in Hungarian)
Giddens, A 1984. The Constitution of Society. Outline of the Theory of Structuration. University of California Press, Berkeley and Los Angeles, 402 pp.
Illés, I. 2009. Területfejlesztés Magyarországon a 20. században. Miskolci Egyetemi Kiadó, 180 pp. (in Hungarian)
Kadét, E. – Varró, G. 2010. A roma lakosság hozzáférése az uniós fejlesztési forrásokhoz Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. TASZ Romaprogram keretében a Szólj bele! projekt kutatása, Budapest, 196 pp. (in Hungarian)
Kemény, I. – Janky, B. – Lengyel, G. 2004. A magyarországi cigányság: 1971-2003. Gondolat Kiadó, Budapest, 192 pp. (in Hungarian)
Kertesi, G. – Kézdi, G. 1998. A cigány népesség Magyarországon. Socio-Typo, Budapest, 450p.
Kocsis, K. – Kovács Z. 1999. A cigány népesség társadalomföldrajza. In: Glatz, F. [ed.]. A cigányok Magyarországon, MTA Budapest, 163-204. (in Hungarian)
Kolosi, T. 2000. A terhes babapiskóta, Osiris Kiadó, Budapest. 238 pp. (in Hungarian)
Kopasz, M. 2004. Lakóhelyi szegregáció és társadalmi feszültségek a magyarországi településeken. Társadalmi riport 2004, 414-424. (in Hungarian)
Kliček, S. – Lončar, J. 2016. Analysis of migration trends and functions of areas inhabited by Roma: example of Međimurje county (Croatia) and the settlement of Kuršanec. Geographica Pannonica, Vol. 20, No. 4, 227-241.
Krizsán, A. 2012. “Group Self-Determination, Individual Rights, or Social Inclusion? Competing Frames for Ethnic Counting in Hungary.” Ethnic and Racial Studies 35(8): 1392-1408.
Ladányi, J. – Szelényi, I. 1997. Szuburbanizáció és gettósodás. Szociális, etnikai és térszerkezeti változások az ezredforduló Magyarországán és Budapestjén. Kritika, 1997/7, 4-12. (in Hungarian)
Ladányi, J. – Szelényi, I. 2004. A kirekesztettség változó formái. Közép- és délkelet-európai romák történetei és összehasonlító szociológiai vizsgálata. Napvilág Kiadó, Budapest, 189 pp. (in Hungarian)
Ladányi, J. – Virág, T. 2009. A szociális és etnikai alapú lakóhelyi szegregáció változó formái Magyarországon a piacgazdaság átmeneti időszakában. Kritika, 2009/8-9, 2-8. (in Hungarian)
Lennert, J. – Kovács, A. D. – Farkas, J. Zs. – Bódi, F. 2014. Lakóhelyi szegregáció a dél-alföldi mezővárosokban. Esély, 2014/6, 3-19. (in Hungarian)
Liberson, S. 1963. Ethnic patterns in American cities. New York, The Free Press of Glencoe, 230 pp.
Mező, B. 2013. Párhuzamos társadalmak – Szegregációs és integrációs folyamatok Hajdúböszörményben. PhD thesis, University of Debrecen, 152 pp. (in Hungarian with English summary)
Milanković, J. – Ivkov-Džigurski, A. – Đukičin, S. – Ivanović Bibić, L. – Lukić, T. – Kalkan, K. 2015. Attitudes of School Teachers about Roma Inclusion in Education, A Case Study of Vojvodina, Serbia. Geographica Pannonica, Vol. 19, No. 3, 122-129.
Rácz, A. 2012. Szegregáció a fejekben. – A statisztikai és a mentális társadalmi és térbeli elkülönülés vizsgálata Szegeden. PhD thesis, Corvinus University of Budapest, 133 pp. (in Hungarian with English summary)
Schönwalder, K. 2007. Residential segregation and the integration of immigrants: Britain, the Netherlands and Sweden. WZB Discussion Paper Nr. SP IV 2007-602. 114 pp.
Siptár, D. – Tésits, R. 2014. A szegénységi szegregáció területi jellegzetességei Baranya megyében. Human Innovation Review, 2014/1-2, 139-162. (in Hungarian)
Steinnes, D. H. 1977. Urban Employment and Residential Segregation: A Conditional Index. Journal of Regional Science Vol. 17. No. 2, 291-298.
Surdu, M. – Kovats M. 2015. “Roma Identity as an Expert-Political Construction.” Social Inclusion 3(5): 5-18.
Taubner, K.E. – Taubner, A. F. 1965. Negroes in cities: Residential segregation and neighborhood change. Chicago, Aldine Publisching, 284 pp.
Tremlett, A. 2014. “Making a Difference Without Creating a Difference: Super-Diversity as a New Direction for Research on Roma Minorities.” Ethnicities 14(6): 830-848.
Virág, T. 2005. Az etnikai szegregáció változatai. In: Baranyi, B. [ed.]. Roma szegregációs folyamatok a csereháti és a dél-baranyai kistérségekben. Gondolat – MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 84-132. (in Hungarian)
http://index.hu/belfold/2013/10/25/szakacsi/ (16.01.2018)
http://mapio.net/a/95532884/ (16.01.2018)
http://szallaskereso.info/szallas-irota/talentum-falusi-udulo (16.01.2018)