The impact of suburbanization on social differentiation in Hungary: a case study of the Miskolc agglomeration
Abstract
The aim of this paper is to present how the socio-economic processes of the past few years have affected Miskolc (presently the fourth largest city in Hungary) and the nearby suburban settlements with special regard to changes in population, educational attainment, motivations for suburbanization and satisfaction with suburban living conditions. In addition to the analysis of related statistics, the paper reports the results of a residential questionnaire survey, conducted in the suburbs of the Miskolc agglomeration. The paper argues that the suburbanizing process has resulted in the social restructuring of the suburban settlements of the Miskolc agglomeration. Results prove that suburbanization has played an important role in improving educational attainment figures in suburbs, since two-fifths of people involved in suburbanization (according to the questionnaire survey) completed tertiary education, which is higher than the average of Miskolc and the agglomeration. It has been shown that better living conditions (less polluted, less crowded residential areas) have been one of the most important factors for suburbanization in the Miskolc agglomeration, since it has been revealed that the majority of people involved in suburbanization previously lived in one of the crowded housing estates in Miskolc, in the immediate neighborhood of heavily polluting industrial plants. Empirical results also show that suburban residents are least satisfied with job opportunities and their financial position, while they are most satisfied with healthcare services, natural environment and public transport. Finally, it has been found that suburban settlements only provide basic services (e.g. family doctor), thus local residents generally heavily rely on the higher-level services (e.g. banking) of Miskolc.
References
Bajmócy, P. (2003). Szuburbanizáció a budapesti agglomeráción kívüli Magyarországon. [Suburbanization in Hungary outside the Budapest agglomeration] Doktori értekezés tézisei. (in Hungarian)
Brake, K. (2001). Neue Akzente der Suburbanisierung. Suburbaner Raum und Kernstadt: Profile und neuer Verbund. In: Brake, K., Dangschat, J., Herfert, G. (eds.) Suburbanisierung in Deutschland. Aktuelle Tendenzen. Springer Fachmedien, Wiesbaden, 15–26 pp. (in German)
Brake, K., Dangschat, J., Herfert, G. (2001). Suburbanisierung in Deutschland. Aktuelle Tendenzen. Springer Fachmedien, Wiesbaden, 286 pp. (in German)
Csanádi, G. & Csizmady, A. (2002). Suburbanization and society. Tér és Társadalom 3, 27–55. (in Hungarian)
Csanádi, G. & Csizmady, A. (2005). Hogyan látjuk a kiköltözőket? Város és Regionális Kutatások Központja Műhelytanulmányok ELTE. pp. 1-25. (How do we see the move?) (in Hungarian)
Csanádi, G., Csizmady, A., Kocsis, J., Kőszeghy, L., Tomay, K. (2010). City-Planner-Society. Sík Kiadó, Budapest, p. 471. (in Hungarian)
Dövényi, Z. & Kovács, Z. (1999). A szuburbanizáció térbeni-társadalmi jellemzői Budapest környékén. [Socio-spatial characteristics of suburbanization around Budapest]. In: Földrajzi Értesítő 48(1-2), 33-57. (in Hungarian)
Dövényi, Z. & Kovács, Z. (2006). Budapest: the post-socialist metropolitan periphery between 'catching up' and individual development path. European Spatial Research and Policy 13(2) 23–41.
Enyedi, Gy. (1984). The cycle of urbanization and the transformation of the Hungarian settlement network. Akadémiai Kiadó, Budapest. (in Hungarian with English summary)
ESPON (2012): The Attractiveness of European Regions and Cities for Residents and Visitors. http://www.espon.eu/export/sites/default/Documents/Projects/AppliedResearch/ATTREG/FR_20130123/01_Sci entific_report_REV.pdf
Fórizs, M. (1967). Városok körül kialakult településegyüttesek Magyarországon. [Settlement groups around cities in Hungary]. In.: Demográfia, 1967/1. 55-70. (in Hungarian)
Hardi, T. (2012). Agglomerations of Győr, Pécs and Miskolc in the rural suburbanization. In: Somlyódyné Pfeil E. (ed.) Special questions of institutionalizing agglomeration. Pécs, 15–41. (in Hungarian with English summary)
HCSO (2014). Magyarország településhálózata 1. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. pp. 15-18.
Kókai, S. (2006). Suburbanizing processes in the Nyíregyháza settlement group revisited. Szombathely, Településföldrajzi Tanulmányok, pp. 168-188. (in Hungarian)
Kőszegfalvi, Gy. (1979). Az agglomerálódási folyamat kritériumai. Az agglomerációk szerkezetének néhány jellemző sajátossága. [Criteria for the agglomerating process. A few characteristic feature of the structure of agglomerations]. In: Pálné Kovács, I., Rechnitzer, J. (eds.): Az agglomeráció-kutatás módszertani kérdései. [Methodological issues of researching agglomerations] Pécs. MTA DTI, pp. 67-71. (in Hungarian)
Kovács, T. (ed.) (2003). Miskolc agglomeration. Miskolc, HCSO, 82 pp. (in Hungarian)
Kovács, T. & Tóth, G. 2003. Agglomerations, settlement groups in the Hungarian settlement network. Területi Statisztika 6. (43.) évf. 4, 387–391. (in Hungarian)
Kristóf, A. (2017a). Functional, sectoral and regional transformation of the economy of the Miskolc Agglomeration revisited. Analele Universităţii din Oradea, Seria Geografie 1/2017. (June), 84-97.
Kristóf, A. (2017b). The development path of the Miskolc agglomeration (1970-2015). Acta. Univ. Sapientiae. Eur. Reg. Stud. 12 (1). pp. 5-24.
Ladányi, J. & Szelényi, I. (1997). Szuburbanizáció és gettósodás. [Suburbanization and Ghettos] Kritika. 7. 4-12. (in Hungarian)
Lukács J.-né & Perger F.-né (1975). Egy változat az agglomeráció jelenlétének és körének kimutatására Miskolc és környékének adatai alapján. [A possible way to detect the presence and extension of the agglomeration on the basis of data on Miskolc and surrounding areas]. Területi Statisztika 1. pp. 24-31. (in Hungarian)
Miskolc ITS (2013). Miskolc Integrated Settlement Strategy – Situation analysis, 2013, Miskolc. (in Hungarian with English summary)
Pálné I. & Rechnitzer, J. (1982). Agglomeration I. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Perczel, Gy. (2003). Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. [Social and economic geography of Hungary]. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. (in Hungarian)
Perczel, K. (1964). A regionális tervezés és városrendezés fejlődése Magyarországon 1945-től napjainkig. [The development of regional and urban planning in Hungary from 1945 to present]. In: Városépítés 1964/1. 4-7. (in Hungarian)
Schuchmann, J. (2013). Residential suburbanizing processes in the Budapest agglomeration. PhD thesis. /manuscript/. p. 204. (in Hungarian with English summary)
Süli-Zakar, I. (1989). Agglomerationsprozesse und ihre Fragezeichen in dem Borsoder Industriegebiet. In: Acta Geographica Debrecina. Tomus XXIV_XXV. Debrecen, pp. 199-211. (in German)
Szántó, Zs. (1979). Funkcionálisan együttélő településcsoportok. [Functionally coexisting settlement groups]. In: Településtudományi Közlemények 1. 41-60. (in Hungarian)
Timár, J. (1999). Elméleti kérdések a szuburbanizációról. [Theoretical questions about suburbanization]. Földrajzi Értesítő 1-2. 7-32. (in Hungarian with English summary)
Timár, J. (2006). Az agglomerálódástól a szuburbanizációig: „Tértermelés” a posztszocialista Magyarországon. [From agglomerating to suburbanization: Production of space in post-socialist Hungary]. In: Agglomerációk és szuburbanizálódás Magyarországon (Csapó, T., Kocsis, Zs., eds.), Szombathely, Savaria University Press. pp. 35-51. (in Hungarian)
Tóth, G. (2014). Az agglomerációk, településegyüttesek lehatárolásának eredményei. Területi Statisztika 3, 289–299. (in Hungarian with English summary)
Tóth, J. (2006). Stages of agglomerating. In: Csapó, T., Kocsis, Zs. (eds.) Agglomerations and suburbanization in Hungary. Szombathely, 6–14. (in Hungarian with English summary)
Van den Berg, L., Drewett, R., Klaasen, L. H., Rossi, A., & Vijverberg, C. H. (1982). Urban Europe: A study of growth and decline. Oxford: Pergamon.
Váti Kht. (2001). Identification of the hypothetical agglomeration of Miskolc. VÁTI Kht., Budapest. (in Hungarian with English summary)