A forgotten tributary of the Danube – The Vajas River
Abstract
During the examination of the historical geography of the Danube-Tisa Interfluve, the reconstruction of the medieval landscape was carried out, within which the channel conditions of the main watercourses were sketched. The most important medieval tributary of the Danube - the Vajas River - could be located based on historical maps, medieval and modern written sources. During the research, it turned out - based on our sources so far – that there was no tributary called Vajas on the right side of the Danube. Only the tributaries/branches on the left side of the river were called Vajas. The Vajas River was not uniform but consisted of at least four sections in an area of about 140 km from Kalocsa to Plavna.
References
Andrásfalvy, B. (1973). A Sárközés a környező Duna menti területek ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználatai a szabályozás előtt [Ancient floodplain economy and water utilization of the Sárköz and the neighbouring Danubian areas before river regulations]. Budapest: VízDok.
Andrásfalvy, B. (1975). Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig [Floodplain management of the people along the Danube in Tolna and Baranya counties until the completion of river regulation]. Szekszárd: Tolna megyei Tanács Levéltára.
Andrásfalvy, B. (1989). Die traditionelle Bewirtschaftung der Überschwemmungsgebiete Ungarns [The traditional management of the floodplains of Hungary]. Acta Ethnographica 35(1-2), 39-88.
Andrásfalvy, B. (2002). A fokok szerepe az ártér haszonvételében, Adatok a fokok készítéséről [The role of ditches in the utilization of floodplains, Data on the creation of ditches]. Hidrológiai közlöny [Hydrological Bulletin] 82(1), 55-57.
Asbóth, M. (1999). Kalocsa és Kalocsa környéki hidak [Bridges around Kalocsa and Kalocsa]. In: Tóth, E. (Ed.), Hidak Bács-Kiskun megyében [Bridges in Bács-Kiskun county] (pp. 29-34). Kalocsa: Kecskeméti Lapok Lap és Könyvkiadó.
Asbóth, M. (2004). Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai [Formation of the settlement structure of Kalocsa and changes in the names of Kalocsa districts and public areas]. In Iványosi-Szabó, T. (Ed.), Bács-Kiskun megye múltjából [From the past of Bács-Kiskun county] 19. (pp. 363-464). Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Levéltár.
Bárth, J. (1969). A Kalocsa környéki árendás halászat néhány történeti emléke[Some historical monuments of the fishing around Kalocsa]. Néprajzi Közlemények [Ethnographic Announcements] 14(3-4), 7-72.
Bárth, J. (1999). Hidak, töltések, révek [Bridges, embankments, ferries]. In: Tóth, E. (Ed.): Hidak Bács-kiskun megyében [Bridges in Bács-Kiskun county] (pp.7-28). Kalocsa: Kecskeméti Lapok Lap és Könyvkiadó.
Bél, M. (1982). Pest-Pilis-Solt vármegye [Pest-Pilis-Solt county]. In Iványosi-Szabó, T. (Ed.): Bács-Kiskun megye múltjából 6. – Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból [From the past of Bács-Kiskun county 6. - Local historical sources from the 18th-19th centuries] (pp. 11-69), Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Levéltár.
Borosy, A. &Szabó, A. (2000). Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok [Regests of the documents of the general assembly of Pest-Pilis-Solt county. Judicial documents] III. 1721-1740. Budapest: Pest Megyei Levéltár.
Borosy, A. & Kiss, A. (2004). Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok [Regests of the documents of the general assembly of Pest-Pilis-Solt county. Administrative and political documents] IV. 1731-1740. Budapest: Pest Megyei Levéltár.
Borovszky, S. (1910). Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye [Pest-Pilis-Solt-Kiskun County] 1. Budapest: OrszágosMonográfiaTársaság.
Brodarics, I. (1983). Igaz leírás a magyaroknak a törökkel Mohácsnál vívott csatájáról [A true description of the Hungarians' battle with the Turks at Mohács]. Transl. Kardos Tibor. Budapest: Magvető Kiadó.
Csóka, Z. (2011). A Baja-Bezdáni csatorna rekonstrukciós tervezése [Reconstruction planning of the Baja-Bezdáni canal]. In A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése Eger [The Hungarian Hydrological Society XXIX. National Wandering Assembly] (pp. 1-8). Eger: Magyar HidrológiaiTársaság.
Deák, A. A. (2002a). Válasz Andrásfalvy Bertalan „Adatok a fokokkészítéséről" gondolatára [Response to the idea of Bertalan Andrásfalvy "Data on making ditches"]. Hidrológiai Közlöny [Hydrological Bulletin] 82(1), 57-59.
Deák, A. A. (2002b). Fok vagy csatorna? [Ditch or canal?]. Hidrológiai Közlöny[Hydrological Bulletin] 82(4), 241-242.
Deák, A. A. (2002c). A "fok" metamorfózisa [The metamorphosis of the "ditch"], Hidrológiai Közlöny [Hydrological Bulletin] 82(6), 368-369.
Deák, A. A. (2004). A Duna fölfedezése [Discovering the Danube]. Budapest: Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény.
DM - A Duna-mappáció (DVD-ROM) (2006). A Duna folyó magyarországi szakaszának térképei az osztrák határtól Péterváradig [Maps of the Hungarian section of the Danube from the Austrian border to Petrovaradin]. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Faludi, G. (1997). A 120 éves Baja-Bezdán-i tápcsatorna [The 120-year-old Baja-Bezdán Canal]. Hidrológiai Közlöny [Hydrological Bulletin] 77(3-4), 153-156.
Gallina, Zs. (2016). A Kalocsai Sárköz természeti és történeti földrajza [The natural and historical geography of the Sárköz in Kalocsa]. In Gallina, Zs. &Varga, S. (Eds.), A Duna-Tisza közének honfoglalás és kora Árpád-kori temetői, sír- és kincsleletei [Cemeteries, graves and treasure finds from the time of the Hungarian conquest and the early Árpádian period between the Danube and the Tisza] (pp. 13-42). Szeged-Budapest: Szegedi Tudományegyetem.
Gosztonyi, Gy. (1891). Duna-Szekcső a múltban és jelenben [Duna-Szekcső in the past and present]. Pécs: Dunaszekcsői plébánia.
Györffy, Gy. (1963). Az Árpád-koriMagyarországtörténetiföldrajza I. [The historical geography of Hungary in the Árpádian Age I.]. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Györffy, Gy. (1970). A honfoglalómagyaroktelepülésirendjéről[On the settlement order of the conquering Hungarians]. Archaeologiaiértesítő[Archaeological Bulletin] 1970(2), 191-242.
Halasi-Kun, T. (1971). Unidentified medieval settlements in Southern Hungary, Ottoman: nezd-i…, et socii. Archivum Ottomanicum 1971(3), 5-169.
Ihrig, D. (1973). A magyarvízszabályozástörténete[History of Hungarian water regulation]. Budapest: Országos Vízügyi Hivatal.
Ipolyi, A., Nagy, I. &Véghely, D. (1873). Hazai okmánytár V. [Hungarian document archive V.] Győr: Magyar Tudományos Akadémia.
Ipolyi, A., Nagy, I. &Véghely, D. (1880). Hazaiokmánytár VII. [Hungarian document archive VII.] Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
Katona, I. (2001). A kalocsai érseki egyház története I. [History of the Archbishop's Church in Kalocsa I.] Kalocsa: Kalocsai Múzeumbarátok Köre.
Kapocs, N. & Kőhegyi, M. (1980). Szeremle középkori oklevelei a Zichy okmánytárban [Medieval diplomas of Szeremle in the Zichy archive]. Baja: Türr István Múzeum.
Káldy-Nagy, Gy. (2008). A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben [The settlements, inhabitants and Turkish possessors of the Sanjak of Szeged in 1570]. Szeged: Csongrád Megyei Levéltár.
Kemény, J. (2008). Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban II. [The role of the market town of Baja in the War of Independence 1848–1849. II.], Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára.
Kiss, A. (2012). Dunai árvizek Magyarországon a középkori írott források tükrében: 1000-1500. Esettanulmányok, forráskritika és elemzési problémák [Danube floods in Hungary in medieval documentary evidence: 1000-1500. Case studies, source critics and analysis problems]. Középkortörténeti tanulmányok [Medieval history studies] 7, 339-355.
Konkoly S. (2012). Újabb adatok Zsembéc várának lokalizációjához [New data for the localization of Zsembéc Castle]. Modern geográfia [Modern geography] 2012 (II),1-21.
Konkoly S. (2015). Középkori vár vagy római erőd? Rejtélyes romok a Mohácsi-szigetről [Medieval castle or Roman fortress? Mysterious ruins from the Island of Mohács]. Szakkollégiumi Füzetek [College Booklets] (2), 93-117.
Kothencz, K. (2012). Kovácsok kézjegye [Signs of blacksmiths]. Baja: Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet.
Lazic, V. (1998). Mostonga i vode Zapadne Bačke [Mostonga and the waters of Western Bačka]. Novi Sad: KID PČESA.
Lóczy, D., Mátrai, I., Fehér, G. &Váradi, Zs. (2014). Ecological Evaluation of the Baja-Bezdan Canal (Hungary–Serbia) for Reconstruction Planning. Water Resources Management 28(3), 815-831.
Marosi, S. & Szilárd, J. (1967). A dunai Alföld, Magyarország tájföldrajza I. [The Danube Great Plain, Landscape geography of Hungary I.]. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Marosi, S. & Somogyi, S. (1990). Magyarország kistájainak katasztere I-II. [Cadastre of the small regions of Hungary I-II.]. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Mindszenthy, A. (1831). Egy fordulás az Alföldön [A turn in the Great Plain], Tudományos gyűjtemény [Scientific collection] 15/IX-X., 1-68., 3-51.
Mindszenthy, A. (2020). Egy fordulás az Alföldön [A turn in the Great Plain] (Pánya, I. Ed.) Kecskemét: Kecskeméti Katona József Múzeum.
MRT – Magyarországi rendeletek tára[Repository of Hungarian regulations] (1878). Budapest: M. K. Belügyministerium.
Nagy, I. (1883). Anjoukori okmánytár III. (1333–1339) [Anjou-era document library III. (1333–1339)]. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
Nagy, I. (1888). A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára V. [Archives of Earl Zichy of Zichand Vasonkeo V.]. Budapest: Magyar Történelmi Társulat.
Nagy, I., Nagy, I. &Véghely, D. (1872). A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára II. [Archives of Earl Zichy of Zichand Vasonkeo II-IV.]. Budapest: Magyar Történelmi Társulat.
Papp, Gy. & Rajsli I. (2006). Bácskai helységek Pesty Frigyes 1864. évi kéziratos helynévtárában [Bácskai settlements in the 1864 manuscript place register of Frigyes Pesty], Novi Sad/Újvidék: Logos-print.
Pánya, I. (2019). Possibilities and methods for the reconstruction of the settlement structure of medieval Bodrog county. Banatica 29, 331-358.
Pánya, I., Mordovin, M. & Nagy, B. (2020). Sic transit gloria mundi – Szeremlén mezőváros története [Sic transit gloria mundi - History of market town Szeremlén]. Cumania 28, 23-80.
Pécsi, M. (1959). A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana [Formation and topology of the Danube Valley in Hungary], Budapest: Akadémiai Kiadó.
Piti, F. (2012). Anjou-kori Oklevéltár XXII. 1338.[Angevin Age Archives XXII. 1338.]. Budapest-Szeged: Magyar Tudományos Akadémia.
Romsics, I. (2016). A Kalocsai Sárköz településeia XI-XVII. században [The settlements of Sárköz in the 11th-17th centuries]. Kalocsa: Viski Károly Múzeum.
Solymos, E. & S. Göldner, M. (1978). A kalocsai érsekuradalom halászati szerződései [Fisheries contracts of the Archbishopric of Kalocsa] 1725–1916. Cumania 5, 43-96.
Stepanovic, M. (2020). U Tom Somboru…Grad u prizmi stoleca [Sombor…A city in the prism of a century], Sombor: Simbol.
Szabó, K. D. (1992). Dusnok történeti földrajza [Historical geography of Dusnok]. Cumania 13., 165-242.
Wenzel, G. (1867). Árpádkori új okmánytár VI. [A new archive of the Árpádian period VI.]. Pest: Magyar Tudományos Akadémia.
