Наука управног права и наука о управи као популарне науке у Мађарској
Sažetak
Abstract: Why should the science of public administration not also be one of the popular sciences? Why only physicists have the privilege to talk about their own field in a way that is accessible, understandable and interesting for many?
After defining the general concept of science promotion, this study briefly presents the main goals of promotion, including the skills that can be developed the most through these promotion efforts, the administrative areas that, in our opinion, are of the most public interest, new communication opportunities and channels and concrete (methodological) solutions that increase opportunities for addressing and dialogue, including the interdisciplinary fields that use and present results of administrative law. It proceeds to consider answers regarding the matters of what skills and knowledge the ideal promoter should have and what social target groups can potentially be the focus of promotion efforts. The study also captures the general and administrative knowledge limitations of science promotion before concluding with a summary of the results obtained.
Reference
REFERENCES
Bárdi Nándor, “Álságos állítások a magyar etnopolitikában. A külhoni magyarok és a budapesti kormányzatok magyarságpolitikája”, Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon (eds. Jakab András, Urbán László), Osiris, Budapest 2017, 130-155.
Bencsik András, Fábián Adrián, Pál Emese, Szőke László Gergely, “A közigazgatás és a média kapcsolódási pontjai”, Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 4/2015, 60-75.
Bereczkei Tamás, “A manipuláció művészete. A machiavellizmus kognitív és evolúciós alapjai”, Magyar Pszichológiai Szemle, 2015, 70 (1), 7-22.
Bordás Mária, “Gondolatok a közigazgatás-tudományról”, Polgári Szemle, 3-6/2012, 11-31.
Czékmann Zsolt, Kiss Lilla Nóra, “The Concept of E-administration in the Hungarian Regulation”, Juridical Current, 1/2015, 73–88.
Csáki-Hatalovics Gyula, “Új trendek Európában az elektronikus közigazgatás területén”, Glossa Iuridica, 3-4/2017, 70-82.
Csimáné Pozsegovics Beáta, Sáriné Csajka Edina, “Élménypedagógia a minőségi időskorért”, Képzés és Gyakorlat, 4/2017, 69-82.
Deés Szilvia, Egyetemi tudománymarketing. A harmadik generációs egyetem szemlélete és kommunikációja. Phd thesis, PTE DI, Pécs 2011, 35-36.
Fekete Mária, Grád András Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak, HVG-ORAC, Budapest 2012.
Fleck Zoltán, “A jogászképzés módszertani dilemmái”, Neveléstudomány, 4/2018, 30-38.
Füzér Gábor, “A konzultáns, az előadó és a kapcsolatteremtő”, Üzlet és Pszichológia, 3/2013, 30-32.
Gábri Angéla, “Közérthetőség a hazai büntetőeljárási jogban”, Jogtudományi Közlöny, 12/2019, 503-511.
Gajzágó Éva, “Tudománynépszerűsítés süvöltő lángcsóvával”, Élet és Tudomány, 3/2015, 1371-1380.
Gregory, Jarrett J. et al., “Communications”, Public Administration Review, 6/1984, 551–557.
H. Szilágyi István, “Jog és irodalom”, Iustum Aequum Salutare, 1/2010, 5-27.
Jakab András, Menyhárd Attila, “A magyar jogtudomány helyzete és kilátásai”, A jog tudománya: Tudománytörténeti és tudományelméleti írások, gyakorlati tanácsokkal (eds. Jakab András, Menyhárd Attila), HVG-ORAC, Budapest 2015, 25-47.
Kissné Pap Margit, “Áttekintés a hungarológia jelenlegi helyzetéről és a fontosabb további feladatokról”, Hungarológia, 1-2/2000, 25-38.
Köbel Szilvia, Az emberi jogok védelmezőiből a „nép ellenségei”. A Magyar Közigazgatási Bíróság megszüntetése 1949-ben. Patrocinium, Budapest 2019.
Lendvai Róbert, “Elektronikus közigazgatás kistelepülési szinten”, Comitatus, 4/2017, 52-58.
Lévy, Bernard-Henri, “Google, fake news és az igazság válsága”, Heti Világgazdaság, 8/2019, 65.
Margitay Tihamér, “Megrendelő, tulajdonos és bizalom a tudományban”, Határmunkálatok a tudományban (eds. Gábor Kutrovátz, Benedek Láng, Gábor Zemplén), L’Harmattan, Budapest 2010, 116-123.
Navracsics Tibor, “Nemzeti érdek és Európa”, Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 4/2014, 100-104.
Nemes László, “Filozófiatörténet kezdőknek”, Kultúra & Kritika: A PPKE BTK Esztétika Tanszékének kritikai portálja, 12 July 2016, http://kuk.btk.ppke.hu/hu, 13 January 2019.
Parkinson, C. Northcote, Parkinson törvénye vagy az Érvényesülés Iskolája, Minerva, Budapest 1990.
Rixer Ádám, A magyar közigazgatási jogtudomány értékelésének szempontjai [Aspects of the Evaluation of Hungarian Administrative Jurisprudence], Ludovika, Budapest 2020.
Rixer Ádám, “Közigazgatás és szépirodalom”, Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 3/2015, 49-72.
Schöpflin György, Az identitás dilemmái. Kultúra, állam, globalizáció, Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő 2004, 143.
Szabó Miklós, “Szó szerint... A jog és nyelv interferenciájáról”, Jog és nyelv (eds. Miklós Szabó, Csaba Varga), PPKE, Budapest 2000, 1-14.
Szényei András Gábor et al., “A kiégési szindróma megelőzése – a hagyományoktól a modern információs technológiákig”, Magyar Pszichológiai Szemle, 4/2015, 847-862.
Tóth Károly, “Tudomány-népszerűsítés vagy ismeretközlés?”, Korunk, 1/1974, 142-144.
Vajda Róza, “Mi fán terem az akcionista tudomány?”, Szociológiai Szemle, 1/2019, 149-161.
Z. Karvalics László, “A tudományművelés és a tudományokban való jártasság, mint emberi jog. Egy arkhimédészi pont azonosítása”, Acta Humana, 3/2019, 119–135.
Z. Karvalics László, “Állampolgári tudomány és önkéntes erőforrásszerzés mint paradigmatikus, szakpolitikai és menedzsment-kihívás”, Új Magyar Közigazgatás, 1/2019, 44-53.
Bárdi Nándor, “Álságos állítások a magyar etnopolitikában. A külhoni magyarok és a budapesti kormányzatok magyarságpolitikája”, Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon (eds. Jakab András, Urbán László), Osiris, Budapest 2017, 130-155.
Bencsik András, Fábián Adrián, Pál Emese, Szőke László Gergely, “A közigazgatás és a média kapcsolódási pontjai”, Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 4/2015, 60-75.
Bereczkei Tamás, “A manipuláció művészete. A machiavellizmus kognitív és evolúciós alapjai”, Magyar Pszichológiai Szemle, 2015, 70 (1), 7-22.
Bordás Mária, “Gondolatok a közigazgatás-tudományról”, Polgári Szemle, 3-6/2012, 11-31.
Czékmann Zsolt, Kiss Lilla Nóra, “The Concept of E-administration in the Hungarian Regulation”, Juridical Current, 1/2015, 73–88.
Csáki-Hatalovics Gyula, “Új trendek Európában az elektronikus közigazgatás területén”, Glossa Iuridica, 3-4/2017, 70-82.
Csimáné Pozsegovics Beáta, Sáriné Csajka Edina, “Élménypedagógia a minőségi időskorért”, Képzés és Gyakorlat, 4/2017, 69-82.
Deés Szilvia, Egyetemi tudománymarketing. A harmadik generációs egyetem szemlélete és kommunikációja. Phd thesis, PTE DI, Pécs 2011, 35-36.
Fekete Mária, Grád András Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak, HVG-ORAC, Budapest 2012.
Fleck Zoltán, “A jogászképzés módszertani dilemmái”, Neveléstudomány, 4/2018, 30-38.
Füzér Gábor, “A konzultáns, az előadó és a kapcsolatteremtő”, Üzlet és Pszichológia, 3/2013, 30-32.
Gábri Angéla, “Közérthetőség a hazai büntetőeljárási jogban”, Jogtudományi Közlöny, 12/2019, 503-511.
Gajzágó Éva, “Tudománynépszerűsítés süvöltő lángcsóvával”, Élet és Tudomány, 3/2015, 1371-1380.
Gregory, Jarrett J. et al., “Communications”, Public Administration Review, 6/1984, 551–557.
H. Szilágyi István, “Jog és irodalom”, Iustum Aequum Salutare, 1/2010, 5-27.
Jakab András, Menyhárd Attila, “A magyar jogtudomány helyzete és kilátásai”, A jog tudománya: Tudománytörténeti és tudományelméleti írások, gyakorlati tanácsokkal (eds. Jakab András, Menyhárd Attila), HVG-ORAC, Budapest 2015, 25-47.
Kissné Pap Margit, “Áttekintés a hungarológia jelenlegi helyzetéről és a fontosabb további feladatokról”, Hungarológia, 1-2/2000, 25-38.
Köbel Szilvia, Az emberi jogok védelmezőiből a „nép ellenségei”. A Magyar Közigazgatási Bíróság megszüntetése 1949-ben. Patrocinium, Budapest 2019.
Lendvai Róbert, “Elektronikus közigazgatás kistelepülési szinten”, Comitatus, 4/2017, 52-58.
Lévy, Bernard-Henri, “Google, fake news és az igazság válsága”, Heti Világgazdaság, 8/2019, 65.
Margitay Tihamér, “Megrendelő, tulajdonos és bizalom a tudományban”, Határmunkálatok a tudományban (eds. Gábor Kutrovátz, Benedek Láng, Gábor Zemplén), L’Harmattan, Budapest 2010, 116-123.
Navracsics Tibor, “Nemzeti érdek és Európa”, Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 4/2014, 100-104.
Nemes László, “Filozófiatörténet kezdőknek”, Kultúra & Kritika: A PPKE BTK Esztétika Tanszékének kritikai portálja, 12 July 2016, http://kuk.btk.ppke.hu/hu, 13 January 2019.
Parkinson, C. Northcote, Parkinson törvénye vagy az Érvényesülés Iskolája, Minerva, Budapest 1990.
Rixer Ádám, A magyar közigazgatási jogtudomány értékelésének szempontjai [Aspects of the Evaluation of Hungarian Administrative Jurisprudence], Ludovika, Budapest 2020.
Rixer Ádám, “Közigazgatás és szépirodalom”, Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 3/2015, 49-72.
Schöpflin György, Az identitás dilemmái. Kultúra, állam, globalizáció, Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő 2004, 143.
Szabó Miklós, “Szó szerint... A jog és nyelv interferenciájáról”, Jog és nyelv (eds. Miklós Szabó, Csaba Varga), PPKE, Budapest 2000, 1-14.
Szényei András Gábor et al., “A kiégési szindróma megelőzése – a hagyományoktól a modern információs technológiákig”, Magyar Pszichológiai Szemle, 4/2015, 847-862.
Tóth Károly, “Tudomány-népszerűsítés vagy ismeretközlés?”, Korunk, 1/1974, 142-144.
Vajda Róza, “Mi fán terem az akcionista tudomány?”, Szociológiai Szemle, 1/2019, 149-161.
Z. Karvalics László, “A tudományművelés és a tudományokban való jártasság, mint emberi jog. Egy arkhimédészi pont azonosítása”, Acta Humana, 3/2019, 119–135.
Z. Karvalics László, “Állampolgári tudomány és önkéntes erőforrásszerzés mint paradigmatikus, szakpolitikai és menedzsment-kihívás”, Új Magyar Közigazgatás, 1/2019, 44-53.
Objavljeno
2021/10/18
Rubrika
Originalni naučni rad