ЗАШТИТА ДИВЉИХ ЖИВОТИЊА И БИЉАКА У МЕЂУНАРОДНОМ И МАЂАРСКОМ ПРАВУ

  • Vári Vince
  • Zsigmond Csaba
Ključne reči: животна средина, природа, ЦИТЕС конвенција, очување природе, биљне и животињске врсте,Мађарска, Европска уније,кривична одговорност, правна лица

Sažetak


Предмет анализе у раду су нормативна акта и њихова практична примена о  заштити дивљих животињских и биљних врста, односно међународни и домаћи прописи о заштити природе. Наравно, право заштите животне средине представља много опширнију категорију од ове, пошто укључује и заштиту елемената који чине животну средину, као и санкционисана понашања везана за одлагањем отпада. У описивању прописа који обезбеђују зажтиту природе, примарно смо се фокусирали на анализу стања кривично-правне ситуације. Након тога, детаљније представљамо регулаторно решење ове области у Европској унији и међународном праву, уз анализу најважнијих међународних организација. Завршни део ове рада је посвећен опису домаћих организација које су задужене за процесуирање кривичних дела против заштите животне средине.

Reference

-Alexander, K. (2014). The Lacey Act: Protecting the Environment by Restricting Trade (CRS Report Sz. R42067; o. 1–23). Congressional Research Service. https://sgp.fas.org/crs/misc/R42067.pdf


-Antal, Attila (2011). Az új Alaptörvény környezetvédelmi filozófiája. Közjogi Szemle, 4, 43–51.


-Bándi Gyula. (2011). Környezetjog. Szent István Társulat, Budapest


-Ben-Belgacem Anikő: A természetben nincs ingyen ebéd. Ügyészek Lapja, 2019/2. szám.


-Bodnár Beáta (2019). A környezet büntetőjogi védelmének aktuális kérdései. BÜNTETŐJOGI SZEMLE 2019/2 pp. 16-25.


-Cart, T. W. (1973). The Lacey Act: America’s first nationwide wildlife statute. Forest History Newsletter, 17(3), 4–13.


-Cho, B.-S. (2000). Emergence of an International Environmental Criminal Law? UCLA Journal of Environmental Law and Policy, 19(1). https://doi.org/10.5070/L5191019216


-Háger Tamás (2016) A környezet alkotmányos és büntetőjogi védelme, különös tekintettel a vizek élővilágának oltalmára. BÜNTETŐJOGI SZEMLE 1-2 pp. 27-37.


-European Comission. (2017). A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK (COM(2017) 213 final). https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52017DC0213&from=EN


-European Commission. Directorate General for the Environment. (2011). A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK (COM/2011/0244). https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:52011DC0244


-EUROPOL. (2021). Serious and Organised Crime Threat Assessment (SOCTA) Identifying the priorities in the fight against major crime. https://www.europol.europa.eu/publications-events/main-reports/socta-report


-EUROPOL. (2022a). Az EUROPOL-ról. https://www.europol.europa.eu/about-europol:hu.


-EUROPOL. (2022b). EU Policy Cycle—EMPACT 2022+ Fighting crime together. EU Policy Cycle - EMPACT EMPACT 2022+ Fighting crime together


-Farkas Csamang Erika (2014). Környezetjogi szabályozások: Egyetemi jegyzet. Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar.. Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar : JATE Press.


-Fowler, A. J., Lodge, D. M., & Hsia, J. F. (2007). Failure of the Lacey Act to protect US ecosystems against animal invasions. Frontiers in Ecology and the Environment, 5(7), 353–359. https://doi.org/10.1890/1540-9295(2007)5[353:FOTLAT]2.0.CO;2


-Gombos, Katalin és Sziebig, Orsolya Johanna (2020). Az európai uniós környezetvédelmi szabályozás legújabb irányai. In: Társadalmi fenntarthatóság. Fenntartható biztonság és társadalmi környezet tanulmányok (1). Ludovika Press, Budapest, pp. 1894-2030.


-Görgényi, Ilona (2002). A környezetvédelmi büntetőjog aktuális fejleményei Európában. Belügyi Szemle, 10, 39–50.


-Harnberger, Gábor & Zsigmond, Csaba (2020). A veszélyeztetett vadon élő fajok szállításának vámhatósági ellenőrzése. Magyar Rendészet, 20(1), 45–66. https://doi.org/10.32577/mr.2020.1.3


-Hegyaljai, Mátyás (2014). Az EMPACT mint rendészeti válasz az európai bűnözésre. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, 15, 127–134.


-Görgényi Ilo-na (1995). The Protection of the Environment by Criminal Law. Acta Jur. Hng., 37, 189.


-INTERPOL. (2022a). What is INTERPOL? https://www.interpol.int/Who-we-are/What-is-INTERPOL


-INTERPOL. (2022b). Wildlife crime. https://www.interpol.int/Crimes/Environmental-crime/Wildlife-crime


-Inzelt Éva (2018). Rendészeti és igazságügyi szervek együttműködése illetve a közöttük lévő információáramlás a szervezett bűnözéses ügyek nyomozati munkájában. In L.


-Frigyer (Szerk.), Nemzetközi jellegű szervezett bűnözés nyomozásának kutatása információáramlási szempontból: Köt. II. (o. 8–30). Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar. https://bba.uni-nke.hu/document/bba-uni-nke-hu/BBA_Tanulm%C3%A1nyk%C3%B6tet_II_.pdf


-Karsai Krisztina (2020). Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. Évi C. törvényhez. Wolters Kluwer Kiadó. Budapest.


-Tilki Katalin (2004). A környezetvédelem és büntetőjogi megjelenése. Ügyészek Lapja, 3, 50.


-Kőhalmi László (2001). A magyar környezeti büntetőjog kialakulása. Fenyvesi Csaba, Herke Csongor (szerk.): Minúciák–Tanulmányok Tremmel Flórián, 60.


-Kőhalmi László: A környezet védelme a magyar büntetőjogban, Doktori (PhD) értekezés, Pécs, 2010.


-Kőhalmi, László (2017). A környezet és a természet elleni bűncselekmények. In A negyedik magyar büntetőkódex (o. 327–341). MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont.


-Molnár Tamás (2017). A környezet büntetőjogi védelme. Miskolci Egyetem ÁJK. Szakdolgozat.


-Polt, Péter (2014). A környezet és természet elleni bűncselekmények. In P. Polt (Szerk.), Új Btk. Kommentár: Frissítés az első kiadáshoz. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó.


-Polt, Péter (2016). A környezet és természet elleni bűncselekmények. In P. Polt (Szerk.), A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. Évi C. törvény Nagykommentárja (o. 849–858). OPTEN Informatikai Kft.


-Sands, P., Peel, J., Fabra Aguilar, A., & MacKenzie, R. (2018). Principles of international environmental law (Fourth edition). Cambridge University Press.


-Sellar, J. M. (2016). Wildlife Crime Case Study. 1–7.


-Szendi, Antal, & Suba, László (2018). Az Uniós vámjog vázlata. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 1–145.


-Sziebig, Orsolya Johanna (2021). Vadvilág végveszélyben: A vadvilággal kapcsolatos büntetendő cselekmények nemzetközi és uniós jogi vonatkozásai. Pőlay


-Elemér Alapítvány, Szegedi Tudományegyetem. Állam- és Jogtudományi


-Karának, Nemzetközi jogi és Európa-jogi Tanszék, Szeged


-TRAFFIC. (2022).


-Control of Illegally Taken Fish and Wildlife (Lacey Act), Pub. L. No. 16 USC 3371-3378 (1900).


-UNODC. (2022). Wildlife and Forest Crime. https://www.unodc.org/roseap/en/what-we-do/toc/wildlife-overview.html


-Zachar Zalán (2019): A természetkárosítás bűncselekmény és a védett fajok csempészete térbeli : aspektusai Magyarországon a 2005-2018-as időszakban. MODERN GEOGRÁFIA pp. 15-32.


-Zsigmond, Csaba (2018a). A környezeti bűncselekmények és a szervezett bűnözés. In Nemzetközi jellegű szervezett bűnözés nyomozásának kutatása információáramlási szempontból: Köt. I (o. 169–188). Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar.


-Zsigmond, Csaba (2018b). A párhuzamos nyomozások gyakorlati problémá. In L. Frigyer (Szerk.), Nemzetközi jellegű szervezett bűnözés nyomozásának kutatása információáramlási szempontból: Köt. I. (o. 8–33). Nemzeti Közszolgálati Egyetem. https://bba.uni-nke.hu/document/bba-uni-nk



-hu/BBA_Tanulm%C3%A1nyk%C3%B6tet_I_.pdf

Objavljeno
2023/01/11
Rubrika
Originalni naučni rad