Životinje kao objekti i subjekti ekološkog, krivičnog i prekršajnog prava, sa posebnim osvrtom na psa
Sažetak
Заштита животиња има кључну улогу у правном систему који се односи на заштиту животне средине. Закон Ц из 2012. године, који је на снази од 1. јула 2013. године, укључује посебно поглавље о заштити животне средине, дивљих животиња и њихових елемената. Мађарски прописи о еколошкој одговорности обухватају грађанску, управну, прекршајну и кривичну одговорност. У овом раду желим да представим основне правне аспекте заштите животиња у оквиру еколошког права. Фокусираћу се на законодавство и практична питања која потпадају под закон о кршењу, посебно у вези са псима. Закон о животној средини у вези са псима је двострук. Прво, штити животиње од насилног понашања, било физичког или менталног. Друго, то укључује ситуације у којима пси постају део закона о животној средини, на пример када су пуштени на јавне површине без одговарајућег надзора. Јасно разграничење конкретних аката представља изазов за спровођење закона, наглашавајући потребу да се разјасни законодавно окружење и његови практични аспекти.
Reference
Ambrus, I. (2021). Az állatkínzás bűncselekményének jogi tárgyai, egyes dogmatikai kérdései, valamint de lege ferenda szabályozása. Magyar Jog. 68(7–8), 452-466.
Ambrus, I. (2022). Az állatkínzás újraszabályozása a változó társadalmi felfogás tükrében. In: Gárdos, Orosz Fruzsina (Ed.) A magyar jogrendszer rezilienciája 2010 – 2020. Budapest, Magyarország: ORAC Kiadó Kft. 514-528.
Farkasné, H. H. (2015). A környezeti bűncselekmények joganyagáról. In: Gaál, Gyula; Hautzinger, Zoltán (Ed.) Modernkori veszélyek rendészeti aspektusai, Pécs, Magyarország: Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoport (2015) 157-160.
Farkasné, H. H. (2017): Állatok a büntetőeljárásban: „állati” és állatok elleni bűnök. In: Gaál, Gyula; Hautzinger, Zoltán (Ed.) Szent Lászlótól a modernkori magyar rendészettudományig. Pécs, Magyarország : Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoport 183-188.
Fodor, L. (2005). A hatékonyság kérdése és a végrehajtási deficit jelensége a környezetvédelmi szabályozásban” In: A környezetvédelmi szabályozás elmélete és gyakorlata – A környezetvédelmi jog és igazgatás hatékonyságának aktuális kérdései. In: (Ed. Fodor László). Debreceni Konferenciák III., Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Debrecen, 2005. 17–51.
Fodor, L. (2007). A környezethez való jog dogmatikája napjaink kihívásai tükrében. Miskolci Jogi Szemle, 1. 5–19.
Frigyer, L. – Mátyás, Sz. (2017). A környezet és a természet elleni bűncselekmények hazai szabályozásának érdekességei. Hadtudományi Szemle. 10(2), 414-421
Guide for the unified legal interpretation of endangering with a dog, disturbing the peace and public order violations. (2022). National Police Headquarters, Directorate General of Police, Department of Administrative Police. Second Revised Edition. (Guide, 2022)
Information about animals affected by nature damage. (2022). National Police Headquarters, Directorate General of Crime, Department of Crime. (Information notice, 2022)
Jakulin, V. (2024), Criminal Offenses against the Environment, Space, and Natural Goods in the Criminal Code of the Republic of Slovenia. Glasnik, Vol. 96, No.1. 78-95.
Jámbor, A. (2014). A szabálysértési jog változásai, különös tekintettel a veszélyeztetés kutyával szabálysértési tényállásra. In: Koncz, István; Szova, Ilona (Ed.) Hiteles(ebb) tudományos prezentációk II. köt. : PEME VIII. Ph.D. – Konferencia. Budapest, Magyarország : Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület, 68-74.
Kőhalmi, L. (2017): A környezet és a természet elleni bűncselekmények. In A negyedik magyar büntetőkódex. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont. 327-341.
Lažetic, G. - Mujoska-Trpevska, E. (2024). The environment and instruments for protection through criminal law, Norms and Practice of the Republic of North Macedonia. Glasnik, Vol. 96, No.1. 32-57.
Nyitrai, E. (2022). A magyar nemzeti adatvagyon jelentősége a bűnüldöző szervek munkája során, Információs Társadalom, 22(1). 67-80. https://doi.org/10.22503/inftars.XXII.2022.1.4
Schreiter, K., Petrétei, D., Tilki, K., (2021) In. Petrétei Dávid (Ed.). Támpontok az állatkínzás nyomozásához. Budapest, Magyarország : Ludovika Egyetemi Kiadó
Tilki, K. (2004). A környezetkárosítás és természetkárosítás jogalkalmazói gyakorlata, Ügyészek lapja, 41. 67-70.
Tilki, K. (2022). Egy állatkínzással kapcsolatos jogeset során felvetődött kérdések. Ügyészek Lapja, 29(1-2) 103-109.
Ürmösné, S., G., Nyitrai, E. (2021) The phenomena of epidemic crime, deepfakes, fake news, and the role of forensic linguistics, Információs Társadalom, 21(4), 86-101. https://doi.org/10.22503/inftars.XXI.2021.4.5
Várhegyi, K. (2013) A környezeti büntetőjog bírósági gyakorlata különös tekintettel a természetkárosítás bűntette elemzésének tapasztalatai alapján. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében” megnevezésű ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 azonosító jelű pályázat. (Elérhető: file:///D:/novi%20sad%20-%20k%C3%B6rnyezeti%20bcs/itelkezesi_gyakorlat_tanulmany.pdf)
Vetter, Sz., Ózsvári, L. (2021). Az állatkínzás szabályozása gazdasági és társadalmi mutatók tükrében. Magyar Tudomány. 182(5). 663-675.
Zachar, Z. (2019). A természetkárosítás bűncselekmény és a védett fajok csempészete térbeli aspektusai Magyarországon a 2005-2018-as időszakban, Modern Geográfia, 15-32.
Regulations
Act LIII of 1996 on the Protection of Nature (from now on referred to as the Tvtv.), ’Hungarian Gazette’, No. 12/1996.
Act II of 2012 on Administrative Offences, Administrative Offences Procedure and the Administrative Offences Registration System (Szabs. tv.), ’Hungarian Gazette’, No. 44/2012.
Act XXVIII of 1998 on the Protection and Welfare of Animals (Ávtv.), ’Hungarian Gazette’, No. 28/1998.
Act XXXIV of 1994 on the Police (Rtv.), ’Hungarian Gazette’, No. 17/1994.
Act C of 2012 on the Btk. (Btk.), ’Hungarian Gazette’, No. 92/2012.
Act XC of 2017 on Criminal Procedure (Be.), ’Hungarian Gazette’, No. 99/2017.
Act V of 2013 on the Civil Code (Civil Code Act), ’Hungarian Gazette’, No. 2222/2013.
Act XXXV of 2000 on Plant Protection, ’Hungarian Gazette’, No. 42/2000.
Council Regulation (EC) No 338/97 of 9 December 1996 on the protection of species of wild fauna and flora by regulating trade therein
Goverment Decree No. 67/1998 (IV. 3.) on restrictions and prohibitions on protected and specially protected communities
Home Office Decree No. 22/2012 (IV. 13.) on the provisions related to the implementation of Act II of 2012 on offences, the offence procedure and the offence registration system
Ministry of Agriculture Decree No 13/2001 (9 May 2001) oon protected and specially protected plant and animal species, on specially protected caves and the publication of plant and animal species of conservation importance in the European Community (KöM Decree)
Government Decree No 244/1998 (XII. 31.) on animal protection fines (from now on referred to as the "Animal Protection Decree")
Government Decree No. 275/2004 (X. 8.) on sites of European Community importance for nature conservation
Government Decree No. 383/2016 (XII. 2.) on the designation of bodies performing the tasks of agricultural authorities and administrations (Kij. R.)
Government Decree No. 41/2010 (II. 26.) on the keeping and marketing of pet animals (Animal Husbandry Decree)
Autori koji objavljuju u ovom časopisu pristaju na sledeće uslove:
- Autori zadržavaju autorska prava i pružaju časopisu pravo prvog objavljivanja rada i licenciraju ga "Creative Commons Attribution licencom" koja omogućava drugima da dele rad, uz uslov navođenja autorstva i izvornog objavljivanja u ovom časopisu.
- Autori mogu izraditi zasebne, ugovorne aranžmane za neekskluzivnu distribuciju članka objavljenog u časopisu (npr. postavljanje u institucionalni repozitorijum ili objavljivanje u knjizi), uz navođenje da je članak izvorno objavljen u ovom časopisu.
- Autorima je dozvoljeno da postave objavljeni članak onlajn (npr. u institucionalni repozitorijum ili na svoju internet stranicu) pre ili tokom postupka prijave rukopisa, s obzirom da takav postupak može voditi produktivnoj razmeni ideja i ranijoj i većoj citiranosti objavljenog članka.
