POLLEN CONCENTRATION OF INVASIVE TREE OF HEAVEN (AILANTHUS ALTISSIMA) ON THE NORTHERN GREAT PLAIN, HUNGARY

Viktor Vojnich; Orsolya  UDVARDY; Dóra  KAJTOR-APATINI; Árpád  FERENCZ; Adrienn  SZARVAS; László MAKRA; Donát  MAGYAR

doi:10.5937/31actaherb-36492

Viktor Vojnich 1University of Szeged, Faculty of Agriculture, H-6800 Hódmezővásárhely, Andrássy Street 15, Hungary
Orsolya UDVARDY
Dóra KAJTOR-APATINI
Árpád FERENCZ
Adrienn SZARVAS
László MAKRA
Donát MAGYAR

DOI: https://doi.org/10.5937/31actaherb-36492

Abstract

In areas where the tree of heaven (Ailanthus altissima) appears and multiplies, the original vegetation degrades and transforms. The invasive tree of heaven is also of great importance in urban environments, where it causes building damage, static problems and endangers utilities. Ailanthus pollen concentration was measured during the 3-year period 2016-2018 at three county capitals (Szolnok, Debrecen, Nyíregyháza) of the Northern Great Plain, Hungary (Jász-Nagykun-Szolnok county, Hajdú-Bihar county and Szabolcs-Szatmár-Bereg county), with a 7-day Hirst-type (Burkard) pollen trap. The extent of the prevalence of A. altissima can be deduced from its pollen concentration. For this purpose, multi-year pollen data are displayed on a result map in which areas characterized by different pollen concentrations are represented by colour codes. The mass appearance of A. altissima is a serious problem in almost all areas (national parks, forests, inner city zones and towns), where its control/eradication would cost millions of euros. Pollen monitoring provides information on the size of A. altissima stands and provide a basis for proposals and plans for measures to control this invasive tree species and mitigate the damage caused by it.

References

Ascherson, P., Graebner, P. 1914. Synopsis der Mitteleuropäischer Flora. Leipzig-Berlin V/1:220-370.

Barkman, J.J. 1988. New system of plant growth forms and pheno-logical plant types; In: Werger, M.J.A – Aart, P.J.M. – van der During, H.J. – Verhoeven, J.T.A. (eds.): Plant Form and Vegetation Structure. SPB Academic Publishing, The Hague, pp. 9-44.

Bartha, D. 1994. Magyarország faóriásai és famatuzsálemei. Erdészet-történeti Közlemények, 15:242.

Bartosságh, J. 1841. Beobachtungen und Erfahrungen über den Götterbaum (Ailanthus glandulosa L.) – Ofen, Gyurián u. Bagó. III, 47 pp.

Bartosságh, J. 1843. Folytatólagos értesítés a bálványfa (Ailanthus glandulosa, Götterbaum) terjedése körül. Magyar Gazda, 3:298-300.

Böcker, R., Kowarik, I. 1982. Der Götterbaum (Ailanthus altissima) in Berlin (West). Berlin, Naturschutzbl., 26:4-9.

Cariñanos, P., Casares-Porcel, M., Quesada-Rubio, J.M. 2014. Estimating the allergenic

potential in urban green zones: a case study in Granada. Landscape and Urban Planning, 123, 134–144.

Good, R. 1974. The Geography of the Flowering Plants. Longman, London.

Hegi, G. 1924. Illustrierte Flora von Mittel-Europa. VII. München.

Hu, S.Y. 1979. Ailanthus. Arnoldia, 39(2):29-50.

Kovács, M., Priszter, Sz. 1974. A flóra és vegetáció változása Magyarországon az utolsó száz évben. Botanikai Közlemények, 61:185-196.

Kowarik, I. 1983. Zur Einbürgerung und zum pflanzengeographischen Verhalten des Götterbaumes [Ailanthus altissima (MILL.) SWINGLE] in französischen Mittelmeergebiet (Bas-Languedoc). Phytocoenologia, 11:389-405.

Kowarik, I., Böcker, R. 1984. Zur Verbreitung, Vergesellschaftung und Einbürgerung des Götterbaumes [Ailanthus altissima (MILL.) SWINGLE] in Mitteleuropa. Tuexenia, 4:9-29.

Landenberger, R.E., Kota, N.L., McGraw, J.B. 2007. Seed dispersal of the non-native invasive tree Ailanthus altissima into contrasting environments. Plant Ecology, 192(1), 55-70.

Magyar, D., Páldy, A., Szigeti, T., Szilágyi, A., Orlóci, L. 2020. A potenciális allergenitás felhasználási lehetősége a zöldterületek minősítésében és az allergén terhelés szabályozásában. Egészségtudomány 64 (4) 57-80.

McInnes, R.N., Hemming, D., Burgess, P., Lyndsay, D., Osborne, N.J., Skjøth, C. A., Vardoulakis, S. 2017. Mapping allergenic pollen vegetation in UK to study environmental exposure and human health. Science of the Total Environment, 599, 483-499.

Mousavi, F., Majd, A., Shahali, Y., Ghahremaninejad, F., Shoormasti, R.S., Pourpak, Z. 2017. Immunoproteomics of tree of heaven (Ailanthus atltissima) pollen allergens. Journal of proteomics, 154, 94-101.

Soó, R., Jávorka, S. 1951. A magyar növényvilág kézikönyve. I–II. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Szabó, K. 2019. Közterületi Sorfák Jegyzéke. Magyar Díszkertészek Szövetsége, Budapest, 1-41 pp.

Thibaudon, M., Šikoparija, B., Oliver, G., Smith, M., Skjøth, C.A. 2014. Ragweed pollen source inventory for France–The second largest centre of Ambrosia in Europe. Atmospheric Environment, 83, 62-71.

Udvardy, L. 2004. Bálványfa (Ailanthus altissima [Mill.] swingle). In: Mihály B. – Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9., Természet BÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 143-160.

Udvardy, O., Kajtor-Apatini, D., Magyar, D., Szigeti, T. 2018. A magyarországi Aerobiológiai Hálózat tájékoztatója 2017. Országos Közegészségügyi Intézet (2018), Budapest.

Udvardy, O., Kajtor-Apatini, D., Magyar, D., Szigeti, T. 2019. A magyarországi Aerobiológiai Hálózat tájékoztatója 2018. Nemzeti Népegészségügyi Központ (2019), Budapest.

Ziska, L.H., Makra, L., Harry, S.K., Bruffaerts, N., Hendrickx, M., Coates, F., Saarto, A., Thibaudon, M., Oliver, G., Damialis, A., Charalampopoulos, A., Vokou, D., Heiđmarsson, S., Guđjohnsen, E., Bonini, M., Oh, J-W., Sullivan, K., Ford, L., Brooks, G.D., Myszkowska, D., Severova, E., Gehrig, R., Ramón, G.D., Beggs, P.J., Knowlton, K., Crimmins, A.R., 2019: Temperature-related changes in airborne allergenic pollen abundance and seasonality across the northern hemisphere: a retrospective data analysis. The Lancet Planetary Health, 3(3):e124–e131. doi: 10.1016/S2542-5196(19)30015-4