Attitudes toward English: a Hungarian Minority Context in Vojvodina, Serbia
Abstract
Although there is abundant literature on attitudes toward English, much less has so far been said about the attitudes of minority language speakers toward a foreign language, especially in contexts in which the minority language speakers receive formal education in their L1 and are not immersed in an English environment. The paper presents the results of a survey conducted among grammar schools pupils in Vojvodina (Serbia) whose L1 is Hungarian and who have been studying English for over 10 years. There were two groups of research participants, based on the area where they live (compact vs diffuse language community). The research instrument was a questionnaire, which contained two parts: the first part investigated the participants’ profile and the second part explored the participants’ value judgements regarding English. The results of the study confirm the initial hypothesis that students living in a diffuse environment will be open to exposure to English and that their attitudes to EFL will be more positive than the attitudes of students living in a compact environment. Only some of the more general independent variables included in the study show an interaction with positive attitudes towards English. The results of the study lead to pinpointing some determinants of the attitudes Hungarian L1 students in Serbia hold toward English, thereby adding to the scarce literature on minority speakers’ attitudes to a foreign language in a multilingual and multicultural area like Vojvodina.
References
Andrić, E. (2002). Szerb lexikai hatások a vajdasági magyar nyelvben [Lexical influence of Serbian onto Hungarian in Vojvodina]. Iskolakultúra (12)10. 72-76.
Andrić, E. (2004). A vajdasági magyar gyerekek nyelvhasználatában tapasztalható környezetnyelvi hatásokról [On the influence of the majority language on the language use of Hungarian L1 children in Vojvodina]. In: I. P. Lakatos & M. T. Károlyi (eds.), Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere (153-162). Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Andrić, E. (2006). A vajdasági diákok kétnyelvűsége [Bilingualism of pupils in Vojvodina]. Hungarológiai Közlemények, 37(1), 99-115.
Andrić, E. (2007). A szabadkai diákok kétnyelvűsége és magyar nyelvhasználatuk jellemzői [The bilingualism of students in Subotica and the features of their language use]. Hungarológiai Közlemények, 38(2), 52-70.
Andrić, E. (2009). Dvojezičnost mađarskih đaka u Vojvodini [Bilingualism of Hungarian students in Vojvodina]. In: P. Vlahović, R. Bugarski & Vera Vasić (eds.), Višejezični svet Melanije Mikeš (37-55). Novi Sad: Filozofski fakultet.
Andrić, E. (2012). Az újvidéki középiskolások magyar nyelvi tudatáról [On the language consciousness of Hungarian L1 secondary school pupils in Novi Sad]. Hungarológiai Közlemények, 42(1), 69-84.
Atchade, M. P. (2002). The Impact of Learners’ Attitudes on Second or Foreign Language Learning. Revue du Cames – Serie B, 4, 45-50.
Barlai, J. & Gábrity Molnár, I (eds.) (2008). Hazaérsz. Esély és egyenlőség a Vajdaságban [Homecoming: opportunities and equality in Vojvodina]. Szabadka: Vajdasági Módszertani Központ, Grafoprodukt.
Belić, B. (2014). Linguistic Vojvodina: Embordered Frontiers. In: T. Kamusella & M. Nomachi (eds.), The Multilingual Society Vojvodina. Intersecting Borders, Cultures and Identities (1-23). Sapporo: Slavic Research Center, Hokkaido University.
Bene, A. (2012). Vajdaság, egyetem, kétnyelvűség [Vojvodina, university, bilingualism]. In: A. Bene (ed.), A vajdasági magyarok nyelvhasználati szokásairól: Szocio- és pszicholingvisztikai tanulmányok (9-27). Becse: Bene Annamária–Lux Color Printing.
Brown, H. D. (2000). Principles of language learning and teaching. 4th edn. White Plains, NY: Addison Wesley Longman.
Brubaker, R., Feischmidt, M., Fox, J. & Grancea, L. (2006). Nationalist Politics and Everyday Ethnicity in a Transylvanian Town. Princeton, NJ: Princeton University Press.
Busse, V. (2017). Plurilingualism in Europe: Exploring Attitudes Toward English and Other European Languages Among Adolescents in Bulgaria, Germany, the Netherlands, and Spain. The Modern Language Journal, 101(3), 566-582.
Cenoz, J. (2001). Three languages in contact: Language Attitudes in the Basque Country. In: D. Lasagabaster & J. M. Sierra (eds.), Language Awareness in the Foreign Language Classroom (37-60). Zarautz: University of the Basque Country.
Cenoz, J. (2003). The influence of age on the acquisition of English: General proficiency, attitudes and code-mixing. In M. P. García Mayo & M. L García Lecumberri (eds.), Age and the Acquisition of English as a Foreign Language (77-93). Clevedon: Multilingual Matters.
Cenoz, J. & Gorter, D. (2005). Trilingualism and minority languages in Europe. International Journal of the Sociology of Language, 171, 1-5.
Cenoz, J. & Gorter, D. (2017). Minority languages and sustainable translanguaging: threat or opportunity? Journal of Multilingual and Multicultural Development, 38(10), 901-912.
Council of Europe. Common European Framework of Reference for Languages (CEFR). Available at: https://www.coe.int/en/web/common-european-framework-reference-languages/level-descriptions
Csizér, K. & Dörnyei, Z. (2005). Language learners’ motivational profiles and their motivated learning behavior. Language Learning, 55(4), 613-659.
Čudić, M. (2003). Prilog izučavanju mađarsko-srpskih jezičkih interferencija u severnoj Vojvodini [Research on Hungarian-Serbian langage interference in northern Vojvodina]. Filološki pregled, 30(2), 187-205.
Dewaele, J.-M. (2005). Sociodemographic, psychological and politico-cultural correlates in Flemish students’ attitudes toward French and English. Journal of Multilingual and Multicultural Development, 26, 118-137.
Dewaele, J-M. (2010). Emotions in Multiple Languages. Basingstoke: Palgrave Macmillan.
Dewaele, J.-M. & Pena Diaz, C. (2018). Sources of variation in Galician multilinguals’ attitudes towards Galician, Spanish, English and French. Revista Nebrija De Lingüística Aplicada a La Enseñanza De Lenguas, 12(25), 34-58. https://doi.org/10.26378/rnlael1225293
Dörnyei, Z. (1994). Motivation and motivating in the foreign language classroom. The Modern Language Journal, 78(3), 273-284.
Dörnyei, Z. (1998). Motivation in second and foreign language learning. Language Teaching, 31(3), 117-135.
Dörnyei, Z. (2003). Attitudes, orientations, and motivations in language learning: Advances in theory, research and applications. Language Learning, 53(1), 3-32.
Dörnyei, Z. (2010). Researching motivation: From integrativeness to the ideal L2 self. In S. Hunston & D. Oakey (eds.), Introducing applied linguistics: Concepts and skills (74-83). London: Routledge.
Dörnyei, Z., Csizér, K. & Németh, N. (2006). Motivation, Language Attitudes and Globalisation. Clevedon: Multilingual Matters.
Dörnyei, Z. & Ushioda, U. (2011). Teaching and researching motivation. 2nd edn. Harlow: Longman.
Edmondson, W. (1999). Twelve Lectures on Second Language Acquisition: Foreign Language Teaching and Learning Perspectives. Tübingen: Gunther Nas Verlag.
Ellis, R. (1994). The study of second language acquisition. Oxford: Oxford University Press.
Elyildirim, S. & Ashton-Hay, S. (2006). Creating positive attitudes towards English as a foreign language. English Teaching Forum, 44(4), 2-21.
Gábrity Molnár, I. (2007). Vajdasági fiatal magyar diplomások karrierje, migrációja, felnőttoktatási igényei [Career, migration and adult educational needs of young Hungarian graduates from Vojvodina]. In: Karrierutak vagy parkolópályák? Friss diplomások karrierje, migrációja, felnőttoktatási igényei a Kárpát-medencében (132-173). Budapest: MTA Etnikai-Nemzeti Kissebségkutató Intézet.
Garrett, P., Coupland, N., Williams, A. (2003). Investigating language attitudes: Social meanings of dialect, ethnicity and performance. Cardiff: University of Wales Press.
Göncz, L. (1985). A kétnyelvűség pszichológiája [The psychology of bilingualism]. Novi Sad: Forum.
Göncz, L. (1991). A vajdasági magyar-szerbhorvát kétnyelvűség pszichológiai kutatásai [Psychological research into Hungarian-Serbian biligualism in Vojvodina]. In S. Győri-Nagy & J. Kelemen (eds.), Kétnyelvűség a Kárpát-medencében II (88-99). Budapest: Széchenyi Társaság.
Göncz, L. (1995). A tannyelv hatása a tanulók személyiségfejlődésére többnyelvű környezetben [The impact of language of instruction on the personality development of pupils in a multilingual environment]. In I. Kassai (ed.), Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat (65-81). Budapest: MTA.
Göncz, L. (1999). A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban) [The Hungarian language of Yugoslavia (Vojvodina)]. Budapest & Novi Sad: Osiris & Forum.
Göncz, L. (2004). Újabb nyelvi adalékok a vajdasági magyar beszélők nyelvhasználati szokásaihoz [New additions to the language use of Hungarian speakers in Vojvodina]. In I. P. Lakatos & Károlyi, M. T. (eds.), Nyelvjárásvesztés és attitűdváltás a vajdasági magyar fiatalok körében. Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. A 13. Élőnyelvi Konferencia előadásai (13-25). Budapest: Tinta.
Grabovac, B. (2005). Emlékezeti szerveződés, nyelvtanulás, fordítás. [Memory organization, language learning, translation]. In E. Csányi (ed.), Társadalom és tudomány (159-173). Novi Sad: Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium.
Grabovac, B. (2009). Egynyelvű és kétnyelvű kognitív működés. Integrálás, felzárkóztatás, esélyegyenlőség [Monolingual and bilingual cognitive function. Integration, inclusion, equal opportunities]. In A. Bene (ed.), Az esélyegyenlőség és felzárkóztatás vetületei az oktatásban III (200-212). Novi Sad: Forum / Faculty of Philosophy.
Grabovac, B. (2010). Hasonlóságok és különbségek – egynyelvű és kétnyelvű nyelvi fejlődés és működés [Similarities and differences - monolingual and bilingual language development and functioning]. In A. Bene (ed.), Korszerű módszertani kihívások (154-167). Subotica: Hungarian Language Teacher Training Faculty.
Grabovac, B. (2011). Kétnyelvűség a szemantikus differenciál és a Stroop-teszt tükrében. A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaságban, a korszerű európai régiómodellben [Bilingualism in light of the semantic differential and the Stroop-test]. In A. Bene (ed.), A magyar nyelv többnyelvű Vajdaságban I (60-73). Subotica: Hungarian Language Teacher Training Faculty.
Grabovac, B. (2012). Kétszavas érzelmi Stroоp-feladat egynyelvű és kétnyelvű vajdasági közegben [A two-word emotional Stroоp task in a monolingual and bilingual environment in Vojvodina]. In A. Bene (ed.), A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaságban II (56-69). Subotica: Hungarian Language Teacher Training Faculty.
Grabovac, B. (2013). Mérési módozatok a kétnyelvűség-kutatásban és az affektív tudományokban [Measurements in Bilingualism and Affective Science]. In J. Berényi (ed.), Tudományos diszkurzusok (83-86). Novi Sad: Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács.
Grabovac, B. & Pléh, Cs. (2014). Emotional activation measured using the emotional Stroop task in early Hungarian–Serbian bilinguals from Serbia. Acta Linguistica Hungarica, 61(4), 423-441.
Gréczi-Zsoldos, E. (2011). A nyelvi attitűd [The language attitude]. Available at: http://www.avorospostakocsi.hu/2011/12/16/a-nyelvi-attitud-2/ (2019. 07. 03.)
Halupka-Rešetar, S., Knežević, Lj., & Topalov, J. (2018). Revisiting willingness to communicate in English as a foreign language: The Serbian perspective. Journal of Multilingual and Multicultural Development 39/10. 912-924.
Horwitz, E. K. (1986). Preliminary evidence for the reliability and validity of a foreign language anxiety scale. TESOL Quarterly, 20, 559-562.
Horwitz, E. K. (2001). Language anxiety and achievement. Annual Review of Applied Linguistics, 21, 112-126.
Huguet, A., Lapresta, C. & Madriaga, J. M. (2008). A study on language attitudes towards regional and foreign languages by school children in Aragon, Spain. International Journal of Multilingualism, 5 (4), 175-293.
Kiss, J. (1995). Társadalom és nyelvhasználat [Society and language use]. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Kovács Rácz, E. (2011a). The use of the dialect among hungarian ethnic minority in Serbia (Banat). In: I. A. Fedorov, L.V. Krasnova & S.V. Guzenina (eds.), The society, the communities, the human: In search of “eternal world” (105-110). Tambov: Ministry of Education and Science of RF, FSBEI HPE Tambov State University named after G.R. Derzhavin.
Kovács Rácz, E. (2011b). Nyelvi attitűdök a vajdasági magyarság körében [Language attitudes of Hungarians in Vojvodina]. Novi Sad: Sajnos.
Kovács Rácz, E. (2012a). Magyar nyelvjárások az oktatásban [Hungarian dialects in education]. Hungarológiai Közlemények 43(4). 27-37.
Kovács Rácz, E. (2012b). Kisebbségi nyelvjárási attitűd és identitástudat [Minority language attitudes and sense of identity]. In: J. Ispánovics Csapó (ed.), Vajdasági magyar tudóstalálkozó. Tudomány, módszer, argumentáció (35-41). Novi Sad: Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács. Available at: <http://www.vmat.rs>.
Kovács Rácz, E. (2015). A vajdasági magyar ötödik és nyolcadik osztályos tanulók pozitív nyelvjárási attitűdje” [Positive attitudes to dialects among fifth and eighth grade Hungarian pupils in Vojvodina]. Hungarológiai Közlemények 46(3). 114-121.
Kovács Rácz, E. and Halupka-Rešetar, S. (2017). Korelacija između uzrasta ispitanika, učestalosti upotrebe srpskog jezika, školske ocene i samoprocene znanja kod učenika vojvođanskih srednjih škola na mađarskom nastavnom jeziku. Nasleđe 38. 141-161.
Laihonen, P. (2015). A nyelvoktatás elmélete és gyakorlata ma: betekintés a finn oktatásba és azon túl [The theory and practice of contemporary language teaching: education in Finland and beyond. In I. Vančo & I. Kozmács (eds.), Nyelvtanulás – nyelvtanítás. Fókuszban az államnyelv oktatása kisebbségek számára (43-56). Nyitra: Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem.
Láncz, I. (1996). A köznyelvűsödés útján [On becoming common language]. In: I. Láncz (ed.), Nyelvünk – nyelvhasználatunk (43-53). Budapest: Betli Bt.
Lanstyák, I. (1995). A magyar nyelv központjai [The linguistic centres of Hungarian]. Magyar Tudomány, 10, 1170-1185.
Lasagabaster, D. (2001). University students’ attitudes towards English as an L3. In: J. Cenoz, B. Hufeisen & U. Jessner (eds.), Looking beyond Second Language Acquisition (43-50). Tübingen: Stauffenburg Verlag.
Lynch, A. (2017). Bilingualism and Second Language Acquisition. In: N. Van Deusen-Scholl & Nancy H. Hornberger (eds.), Second and Foreign Language Education, Encyclopedia of Language and Education vol. 4 (43-55). Cham: Springer International Publishing.
MacIntyre, P. D. & Gardner, R. C. (1994). The Subtle Effects of Language Anxiety on Cognitive Processing in the Second Language. Language Learning, 44, 283-305.
Marácz, L. (2016). Empowering ethno-linguistic minorities in Central- and Eastern Europe. Belvedere Meridionale, 28 (2), 21-37.
Mikulec, A. & Šamo, R. (2017). How important is English to Croatian pre-service primary and preschool teachers not majoring in English? In: S. Letica Krevelj & R. Geld (eds.), UZRT 2016: Empirical Studies in Applied Linguistics (115-126). Zagreb: FF Press.
Mirnics, K. (2003). Nemzeti kisebbségből szórványnépesség. In: I. Molnár Gábrity & Zs. Mirnics (eds.), Kisebbségi létjelenségek (25-84). Szabadka: MTT Könyvtár 7.
Molnár Csikós, L. (1974). Szociolingvisztikai vizsgálatok a Dunatájon [Sociolinguistic research along the Danube]. Létünk, 4(5-6), 76-83.
Molnár Csikós, L. (1995). A vajdasági magyar diáknyelv napjainkban [The language of Hungarian pupils in Vojvodina]. Híd, 59, 347-351.
Molnár Csikós, L. (1998). Az anyanyelven való tanítás a jugoszláviai magyarok körében [Teaching in the mother tongue among Hungarians in Yugoslavia]. In: I. Molnár Gábrity & Zs. Mirnics (eds.), Vajdasági útkereső (191-196). Szabadka: MTT Könyvtár 2.
Molnár Csikós, L. (2000). Vajdasági diákok nyelvhasználati viselkedése [The language use of pupils in Vojvodina]. In: A. Borbély (ed.), Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. A 10. Élőnyelvi Konferencia előadásai (157-163). Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.
Niemeier, S. (1999). A Cognitive View On Bilingualism And “Bilingual” Teaching And Learning. Journal of English Studies, I, 165-185.
Noels, K. A., Pon, G. & Clément, R. (1996). Language, identity, and adjustment: the role of linguistic self-confidence in the acculturation process. Journal of Language and Social Psychology, 15(3), 246-264.
Papp, Gy. (ed.). (2004). Mi ilyen nyelvben élünk [The language we live in]. Szabadka: MTT Könyvtár 9.
Rajsli, I. (1995). Nyelvi adaptálódás és kódváltás a megváltozott körülmények között [Language adaptation and code switching under altered circumstances]. In: I. Kassai (ed.), Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. A 6. Élőnyelvi Konferencia előadásai (299-305). Budapest: Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya.
Rajsli, I. (1996). A kódváltás jelensége a fiatalok nyelvhasználatában [Code switching in the language use of young people]. Ada: Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok. 68-73.
Ryan, E. B. & Giles, H. (1982). Attitudes towards language variation. London: Arnold.
Sallabank, J. (2013). Endangered Languages: Attitudes, Identities and Policies. Cambridge: Cambridge University Press.
Raduški, N. (2003). Etnička slika Srbije – popis 2002. godine [The ethnic picture of Serbia – the 2002 census]. Migracijske i etničke teme, 19(2-3), 253-267. Available at https://hrcak.srce.hr/7860 (2019. 07. 03.)
Skehan, P. (1991). Individual differences in second language learning. Studies in Second Language Acquisition,13(2), 275-298.
Tódor, E. & Degi, Zs. (2016). Language Attitudes, Language Learning Experiences and Individual Strategies What Does School Offer and What Does It Lack? Acta Universitatis Sapientiae, Philologica, 8(2), 123-137.
Tremblay, P. F. & Gardner, R. C. (1995). Expanding the motivation construct in language learning. Modern Language Journal, 79(4), 505-520.
Ushioda, E. (2008). Motivation and good language learners. In: C. Griffiths (ed.), Lessons from good language learners (19-34). Cambridge, UK: Cambridge University Press.
Vukov Raffai, É. (2009). A kétnyelvűség megítélése kétnyelvű környezetben [The perception of bilingualism in a bilingual environment]. In: A. Borbély, I. Vančóné Kremmer & H. Hattyár (eds.), Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. 15. Élőnyelvi Konferencia. Budapest–Dunaszerdahely–Nyitra: Tinta Könyvkiadó.
Vukov Raffai, É. (2012). Az örökíró, a hémijszka, és ami körülöttük van. Subotica: Grafoprodukt.
The details about the publication policy, including copyright and licensing, are available at: